Jelen írás először a Mandineren jelent meg.

Fegyvernyugvás óráiban írt frontnaplók és szerelmes levelek. Az arcvonalakban készült fotográfiák és ceruzarajzok. Mocskos lövészárkokban lőszerekből készített frontékszerek, kegytárgyak és a legváltozatosabb egyéb tárgyi emlékek. Napi parancsok, tábori postai levelezőlapok, az egyes alakulatok napi halálozási lajstromai és megszámlálhatatlan mennyiségű propaganda-kiadvány, valamint közel hétszáz órányi mozgókép. 



Egy különösen izgalmas, már jelenleg is több százezer tételt számláló és folyamatosan gyarapodó virtuális archívum válik mindannyiunk számára elérhetővé, amely egy évekkel ezelőtt indult közös európai vállalkozás eredménye. Olyan személyes tárgyak, illetve frontemlékek százezreiről beszélhetünk, amelyek a hivatalos történelmi narratívákon túl egy évszázad távlatában most egészen közel hozzák a front mindkét oldalán harcoló, valamint a hátországban a maguk háborúját egykor ugyancsak megvívó déd- és nagyszüleink mindennapjait.

A közös európai digitális könyvtár, az Europeana évekkel ezelőtt indult vállalkozásának, az Europeana 1914-1918 elnevezésű weboldalnak az a célja, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulójára kutathatóvá, vagy az egyszeri érdeklődő számára pusztán elérhetővé tegye a háború azon emlékeit, amelyekbe eddig nagyrészt véletlenszerűen felbukkanó családi hagyatékokból nyerhettünk betekintést, vagy közgyűjtemények kutatóhelyiségeiben juthattak hozzá az arra jogosult szakemberek. Mostantól erre mindenkinek lehetősége nyílik.

A University of Oxford kezdeményezésére húsz ország kapcsolódott be a munkába, de összesen nyolc ország közgyűjteményei – többek között a Deutsche Nationalbibliothek, a dán Museum Sønderjylland, a szlovén, a flamand és a trentinói hadimúzeumok – vesznek részt a munka oroszlánrészében. Itt kell azonban sajnálkozva megjegyezni: az oldalt böngészve eddig azt láthatjuk, hogy Ausztria, de főként Magyarország nem képviselteteti magát kellő súllyal a projektben (bizonyos magyar anyagok például szigorú jogvédelem alatt állnak, megtekintésük többnyire online fizetést követően, vagy még úgy sem lehetséges). Az egykori Monarchia utódállamai közül azonban Szlovénia számos közgyűjteményének anyagából láthatunk tekintélyes merítést, illetve önkéntes szlovákiai beküldőknek köszönhetően akadnak magyar vonatkozású anyagok is; noha keserűen vesszük tudomásul, hogy nyilván az ottani diszkriminatív nyelvtörvény hatására magyar személyek többnyire csak szlovákosított nevükön szerepelnek.

Lényeges azonban, hogy nem csak közgyűjteményi anyagokat láthatunk itt, hanem rövid regisztrációt követően bárki feltöltheti vonatkozó személyes családi emlékeit. A szervezők kérése annyi, hogy amennyiben ismeretes egy, az adott tárgyhoz fűződő történet vagy személy sorsa, akkor azt is osszák meg a beküldők. Miután rövid zsűrizésen mennek át a küldemények, szakemberek katalogizálják és címkézik fel az anyagokat, amelyek publikálásukat követően máris kereshetővé válnak az oldalon.

A projekt résztvevői még abban is segítenek, hogy az egyes országok által kijelölt, úgynevezett gyűjtőnapokon személyes találkozók során történészekkel konzultálva archiválják az anyagokat. Ilyenre sajnos nálunk eddig még nem volt példa, ezért mindenkit bátorítunk, hogy ha elég késztetést érez hozzá, töltsön fel az oldalra saját tulajdonában lévő anyagokat.

Röviden az alábbi válogatásról. Elsősorban a magyar vonatkozású anyagok felkutatása és bemutatása volt a célom, ezeket főként szlovákiai és szlovén beküldők szolgáltatták, de számos korabeli magyar nyelvű plakát található például az Österreichische Nationalbibliothek anyagai között. Ez utóbbiak között főként német nyelven érdemes a magyar anyagokra keresni. Az oldalon legnagyobb számban német, brit, francia, szlovén és dán anyagok találhatók, a magam részéről ezért néhány német, francia és angol fotót, illetve dokumentumot is beválogattam. Ezen túl viszont reménykedünk abban, hogy a jövőben Ausztria és Magyarország aktívabban fog részt venni a projektben.

Most azonban nincs más dolgunk, minthogy e szűk válogatással motivációt adjunk a közös munkához és kedvet csináljunk a kollektív emlékezéshez. 

„Indulás a városházáról öt perccel a merénylet előtt.” 
Osztrák levelezőlap 1914 júliusából, melynek hátoldalán olvasható kísérőszövegének egyik részlete magyarul: „E szomorú esemény emlékére...”

„Isten, büntesd meg a hűtlen Olaszországot!”  
Német, bosnyák, osztrák és magyar bakák egy 1915-ös képeslapon. A lapot Therese Holub küldte az olasz fronton harcoló unokaöccsének, a szövege itt olvasható.

Német tábori latrina. 
A fotográfia hátoldalán a következő, németesen racionális baráti sorok olvashatóak, melyek aligha igényelnek fordítást: „Hier sende ich Euch eine kleine Episode aus dem Weltkrieg 1914-1917. Es grüßt Hermann”

Tánc a zöldben. Német haditengerészek szárazföldi kiruccanása Norvégiában.

Német katonák karácsonya a lövészárokban. Verdun, 1915.

Francia lövészárok Verdun közelében.

A francia hadsereg szenegáli katonái német hadifogságban. A német háborús propagandafelvétel a franciaországi Charleville utcáin készült. Külön érdekesség, hogy még a nyolcvanas években is lehetett látni Makó utcáin vegyes  – francia-szenegáli antant katonák és alföldi parasztlányok –kapcsolatából született embereket, akik édesanyáik ízes dél-alföldi nyelvét beszélték.

Ajándék a kedvesnek. Srapnelgránát vezetőgyűrűjéből készült holland frontékszer 1914-ből.

Rózsafüzér srapnelgránát darabjaiból az itáliai hadszíntérről, a mai Szlovénia területéről. A srapnel az első világháború egyik legkegyetlenebb tüzérségi lőszere volt.

Montenegrói anziksz. Repeszdarabból készített papírvágókés 1914 októberéből. 

Tiszti napszemüveg az itáliai hadszíntérről a szlovéniai Nova Goricából (németül Görz, olaszul Gorizia). A város az olasz front egyik kulcsfontosságú helyszíne volt. Görz neve az újkori magyar hadtörténelem legfontosabb lapjain is szerepel, máig számos első világháborús magyar emlék található a környéken.

„Viribus unitis”, azaz „Egyesült erőkkel”. Ferenc József jelmondata egy nemzeti színnel szegélyezett tányéron, 1914-ből. A fotót Pozsonyból küldték.

A Piave mentén harcoló egyik magyar huszárezred tárogatója. Az alakulat száma sajnos nem ismert, a fotót Szlovéniából küldték.

Egy festmény hátoldalán talált k.u.k., netán honvéd alakulat csoportképe. A fotót Szlovákiából küldték.

Hans Gaigl bajor tüzér feleségének küldött ceruzarajzai a keleti frontról.

 A regensburgi August Gottschlich, a bajor 3. tüzérezred katonájának egyik hazaküldött fényképe.

Kovács Tamás („Tomáš Kováč”) főhadnagy tiszttársai körében a bukovinai fronton. A felvételt Szlovákiából küldték.

„Szépreményű Haliena Paula kisasszonynak” 
A IV. Károly király arcképével ellátott tábori postai levelezőlapot Belgrádból adták fel Turócszentmártonba. A hátoldalon olvasható levél már szlovák nyelven íródott.

Az Isonzónál hősi halált halt Göőz Bertalan („Bartolomej Gӧőz”) hátországban készült partecédulája. Göőz fájdalmasan rövidre szabott életének története mindannyiunk számára olvasható – szlovák nyelven.

Gyászjelentés a frontról. 
Német tábori telegráf a férj halálának tényéről és okáról, valamint a temetés pontos helyéről és idejéről. A telegráf másik oldala itt olvasható.

Percy Watson, a 7. Manchester gyalogezred hentesmesterének családi fényképe, amelyet halálakor zubbonyzsebében viselt. Watson-t a fényképét is átszakító német gránátszilánk ölte meg.

Louis Cloëz francia összekötőtiszt ezt a fényképet egy levél kíséretében 1919 januárjában adta fel a magyarországi Baján későbbi felesége, Marie Cachet részére.

Georg Karl Holub német állampolgár 1931-ben Magyarországon kiállított tanúsítványa, mely szerint az első világháborúban teljesített frontszolgálatáért Magyarország kormányzója a Magyar Háborús Emlékérem kardokkal és sisakkal emlékérmet adományozza.

*

Az Europeana 1914-1918 oldala a logóra kattintva érhető el.

*

A kezdőképen a német Richard Scholl utolsó fényképalbumának egyik felvétele látható.