Nagyjából húsz éve foglalkoztat a dolog. Az '56-os írószövetségi pénzgyüjtés. Hogy ez mennyiben tekinthető jótékonysági akciónak és mennyiben kortárs képzőművészeti aktusnak. A pénzgyüjtés módja ugyanis minden kétséget kizáróan jelentősen hatott Erdély Miklós későbbi tevékenységére, ám az utókor – néhány esztéta, művészettörténész és újságíró – gyakran tolja túl a bringát és egyenesen az első hazai public art gesztusként tartja számon az akciót. Így ennek kapcsán szerintem ismét joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hol van a művészet és a nem-művészet határa. Néhol szándékaim szerint provokatívan írtam erről az egészről, de ami számomra most mégis örvendetes tény, hogy az elsőként a Mandineren publikált posztom alatt két releváns közlés is megjelent egy-egy komment formájában. Az egyiket egy régi bloggertárs, s ennek köszönhetően személyes ismerős, az '56-os utcai harcokat és az azt követő megtorlást tizenéves srácként különböző fegyházakban megélő Inszeminator nick írta (irodalmi igényű személyes élményei egyik blogján olvashatók!). A másik komment pedig Erdély Dánieltől, Erdély Miklós fiától származik, melyben egy londoni forrást, a pénzgyüjtés kitalálásakor jelen lévő régi barátot idéz, aki a Mandineren megjelent poszt publikálását követő napokban írta le személyes emlékeit. Noha e két komment nyilvános, nem regisztrált olvasók számára is elérhető, ugyanakkor a napi blogoszférikus dzsungelharcban hamar alámerülhet, ezért az alábbiakban időrendi sorrendben közlöm őket.

Inszeminator kommentje:

A fene sem gondolta, hogy művészettel állok szemben. 
A körülöttem állók arcáról is érdekes dolgokat lehetett leolvasni.
Volt aki miután elolvasta a feliratot, máris a zsebében keresgélt.
Mások csak bámultak maguk elé.
Lehetséges ez?
Egy idős asszony sokáig némán állt, aztán előkereste a pénztárcáját, számolgatott, néha zavartan körülnézett, s végül az összes apróját a papírpénzekre öntötte.
Nem volt sok.

*

Erdély Dániel kommentje:

Van ötletem, hogy történhetett ez az egész, úgy, hogy mindenkinek igaza van, de persze vannak pontatlanságok is. Éppen ezek a pontatanságok vezetnek a megoldáshoz. Mert a döntés meghozói, a kigondolók, a megvalósítók, a segítők és szemtanúk narratívái keverednek. A kis különbségek pedig eligazítanak abban, hogy a valóságban mi történhetett. Felmerült az is, hogy két különböző akcióról volt szó, mivel a plakátokon nyomtatott betűk vannak, és Fekete Gyula "festés"-t említ. De nem, csak az akció kifinomodott, megváltozott egy kicsit mire megvalósult. Ez a fényképeket nézve egyértelmű. Feteke Gyula személyesen nem vett részt a plakátkészítésben és nem volt ott a helyszínen, mert akkor emlékezett volna arra, hogy a ládák nem négyzetes alapúak, sőt, ő "kocka" alakú ládákról beszél, hanem igenis elnyújtott téglalap alapúak voltak. Ez is a fotókon látszik! Viszont az egybeesések pedig meghökkentőek és egymást magyarázzák: Fekete Gyulának telefonon mondták, hogy a "járókelők elzavarták az őröket". Idézem Fekete Gyulát: "Emlékszem a telefonjaikra, s én is azt üzentem: az írók kérik a fegyvereseket, ne őrizzék a ládát." Apám pedig azt nyilatkozta, hogy járta a ládák helyszíneit és elzavarta az őröket. Aki telefonált, apámról és a barátairól beszélt. - én így látom és amit írok, azt két további személy megkérdezése után írom, akik az esemény részesei voltak: L. G. és K. J.

Összegezve: Valóban Fekete Gyula kezdeményezte az akciót, de a megvalósítás során apám remek ötletével gazdagodott a terv, amit közben Fekete Gyula megértett és utána maga is képviselt. Az ötlet kitalálásának lényege, az "Igy"-ben van, tehát egy szabadon kihúzható százas, őrizetlen ládával. Ezt a következő nyilatkozat bizonyítja, amelyet az a K. J. november 18-án tett Londonból, akinek az egyik százasa került a plakátok egyikére. "Mint valaki aki Erdely Miklos jo baratja volt es jelen volt a plakatos penzgyujtes kezdetenel Erdely Miklos lakasaban, jol emlekszem erre. Az eredeti nagyszeru es sikeres terv teljes mertekben Erdely Miklos erdeme, az o otlete volt es a praktikus kivitelezes es az utcasarki jelenletben is vezeto szerepet jatszott. El nem tudom kepzelni ki es miert ketelkedne ebben; talan csak en felreertem amit olvastam, remelem igy van, mely esetben elnezeset kerem." Később mégegyszer írt, miután elolvasta ezt a blog-ot. Idézek: "Nem ertem az egeszet; van valaki mas aki az akcio kezdemenyezojenek adja ki magat? Vagy nincs ilyen, csak van aki azt hiszi, hogy ez csak ugy letrejott a levegobol?" Végül kérésemre megerősítette: "... a mi akcionk ketseg kivul Erdely Miklos otlete volt, es a kivitelezest is o iranyitotta." Abban a lakásban születtem, fél éves voltam 1956 novemberében. A Csanády utca 18. alatt történt az előkészület.